A várostervezés jövője

A várostervezés mindig is összetett, nagyszabású „agytornát” jelentett az építészek számára. Több szakterület - építészek, várostervezők, szociológusok, antropológusok, környezetvédők és közlekedéstervezők - együttműködését, valamint számos bürokratikus irányító szerv összehangolását igényli. Az idők során számos várostervezési elmélet született, mint például Ebenezer Howard Garden Cityje vagy Le Corbusier modernista Sugárzó város koncepciója, amelyek a városszervezés és az életmód új módozatait kutatták spekulatív társadalmi struktúrák, erőforrás-gazdálkodás és természetintegrációs gyakorlatok javaslataival.

A 2000-es évek elejének gyors technológiai fejlődését követően fokozatosan megjelent az „intelligens városok” koncepciója, amely végül a mesterséges intelligencia boom idején jelentős teret nyert. Napjainkban a mesterséges intelligencia technológiája új lehetőségeket nyitott meg, ahol az algoritmusok és az adatok az építészek eszköztárát bővítik, azzal a céllal, hogy fenntartható, hatékony és élhető környezetet teremtsenek a növekvő népesség számára. Először azonban feltétlenül meg kell határozni, hogy pontosan mi is az „intelligens város” fogalma, valamint azt, hogy az építészek hogyan alkalmazhatják az AI-t a mai várostervezési gyakorlatban.

A várostervezésben való elmélyülés két különböző gondolkodásmódot igényel: a városi hálózatok tervezésének és fenntartásának módjait. A mesterséges intelligenciával működő tervezőeszközök hatalmas mennyiségű adatot - például a környezeti feltételeket, a demográfiai trendeket és a városi infrastruktúrát - elemezhetnek, hogy olyan optimalizált tervezési megoldásokat javasoljanak, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például az energiahatékonyságnak, a gyalogosforgalomnak vagy az összetett kulturális normáknak.

Ugyanakkor az építészek kihasználhatják a mesterséges intelligencia tervezési eszközeit, hogy a tervezési lehetőségek szélesebb skáláját vizsgálhassák meg, és gyorsan többféle terven is végigvihessenek, valamint olyan érzékeny építészeti javaslatokat hozhassanak létre, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez és a felhasználói preferenciákhoz. A reszponzív építészeti tervek elősegítik az épületek és környezetük közötti dinamikus kölcsönhatásokat is, elmosva az épített környezet és a természet közötti határokat, és elősegítve a fenntartható városi ökoszisztémákat.

Másrészt a mesterséges intelligencia technológiája beépíthető az épületek tényleges tervezésébe, ahol például az érzékelők és működtetők a világítást, a hőmérsékletet és a szellőzést a foglaltsági szintek, az időjárási minták és az energiaigény alapján állíthatják be. Emellett az egész város összekapcsolt infrastrukturális rendszereinek gerinceként is szolgálhat. A mesterséges intelligencia algoritmusok elemezhetik a forgalmi mintákat az úthálózatok optimalizálása érdekében, előre jelezhetik a közművek karbantartási igényeit, sőt, akár vészhelyzeteket is észlelhetnek és reagálhatnak rájuk, növelve a városi infrastruktúra általános rugalmasságát és megbízhatóságát. Más szóval, a mesterséges intelligencia a városüzemeltetés és -karbantartás szerves részévé válik.

KIGYŰJTÖTTE: TOLDY CONSTRUCT

Forrás: https://architizer.com/blog/practice/tools/the-future-of-urban-planning-how-ai-technology-is-impacting-smart-cities/

A várostervezés jövője: A mesterséges intelligencia technológiája hogyan befolyásolja az intelligens városokat